Modern és kortárs alkotásokból látható kiállítás keddtől Budapesten a HAB-ban

Huszonöt modern és kortárs magyar és külföldi alkotó munkáiból látható kiállítás keddtől Budapesten, a Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központban.

    Az április 7-ig nyitva tartó, Új kezdet – Remekművek huszonöt újat kezdő képtőművésztől című tárlat az Antal-Lusztig-gyűjteményből mutat be válogatást.
    Antal Péter Debrecenben élő műgyűjtő kollekciójának alapját nagyapja, Lusztig Sámuel hozta létre, majd Antal Péter vitte tovább és mozdította el egy progresszívebb, 20-21. századi irányba. A gyűjtemény jelenleg többezer műtárgyat számlál és több külföldi kiállításon mutatkozott már be – hangsúlyozta Vékony Délia, a HAB művészeti vezetője a kiállítás hétfői sajtóbejárásán.
    A tárlat kurátora Gulyás Gábor művészettörténész, aki olyan művészek alkotásait válogatta ki a kollekcióból, akik korszakalkotót hoztak létre és kánonteremtővé váltak a képzőművészetben. A kiállítás koncepciója volt az újrakezdés és a megújulás – tette hozzá.
    Vékony Délia kiemelte: a tárlaton az absztrakt művészet megújítójától, Hantai Simontól látható a 60-as években készült Pilage című, nagyméretű festmény. Hantai a vásznat hajtogatta, csomózta, gyűrte és csavarta, majd újra szétszedte, és ezeket az óriási méretű vásznait maga darabolta fel. Reigl Judit egyik leghíresebb sorozatából látható a Tömbírás című, 1964-es mű, Damien Hirst brit alkotótól Helter Skelter című, 2002-es festménye, amely a forgó Földet és a csillagok mozgását idézi meg, az élet és a halál örökös körforgására utalva – magyarázta Vékony Délia.
    A művészeti vezető ismertetése szerint marhavérrel készült Hermann Nitsch Vér vékony szöveten című vászonképe. Az osztrák művész által alapított performatív társulat tagjai akcióikban lemészárolt és kibelezett állatok vérével festettek, kompozícióikban vérrel lelocsolt meztelen emberek szerepeltek.  
    Gerhard Richter világhírű kortárs német képzőművésztől és Serge Poliakoff kirgiz származású festőművésztől egy-egy monokróm kép, Moholy-Nagy Lászlótól két figurális kép szerepel a kiállításban, míg Maurer Dórától a Paprika című, nagyméretű geometrikus absztrakt festmény látható, Keserü Ilonától pedig a Jel, amelyen a vászon térbeli kiterjedése kapott hangsúlyt – sorolta Vékony Délia.
     A művészeti vezető elmondta, hogy az Antal-Lusztig-gyűjtemény hat Csontváry-művet tartalmaz, ezek közül a kiállításban a Délutáni vihar Trauban című festmény látható, amely kis mérete ellenére a festő egyik legfontosabb művének számít. A színösszeállítást és kidolgozottságot tekintve ez egy nagyon átgondolt festmény, a kék szín rengeteg árnyalata megjelenik rajta – hívta fel a figyelmet.
    Gulácsy Lajostól 80 művet őriz az Antal-Lusztig-kollekció, a kiállításon az 1914-es Vízió című festmény jelenik meg. A futurista szobrászat klasszikusától, Csáky Lászlótól a Kubista fej című szobrot láthatják az érdeklődők, Ámos Imrétől a Csodavárók című korai festményt, amelyen megjelenik a művész bekötött szemmel, de látható a képen felsége, Anna Margit és Rudnay Gyula, Ámos főiskolai mestere is.
    Szerepel még a kiállításon Vajda Lajos korai önarcképe, valamint Piros Krisztus és Plasztikus fej című festménye. A második világháború utáni ötven év magyar újítói közül Korniss Dezső és Kondor Béla egy-egy festménye, valamint Schaár Erzsébet Nő című gipszszobra is látható, míg Lovas Ilona Stáció című sorozatából a No. 16 szerepel a kiállításon.
    Vékony Délia hozzátette: a kortárs alkotók közül Lakner László Száj című olajképe és Bukta Imre Egy darab ősz című munkája mellett bemutatják Kicsiny Balázs Ivócsarnok című nagyhatású installációját, amelyben a térdeplő mélytengeri búvárok erős vizuális metaforát adnak a kiszolgáltatottságról, a tehetetlenségről. Az installáció 2005-ben szerepelt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában – idézte fel a művészeti vezető.
    A Kis Varsó csoport (Havas Bálint, Gálik András) Tulajdonság című munkája 12 serdülő fiút jelenít meg amint tornasorban állnak egymás mellett. A gyerekek frizurája és öltözéke a nyolcvanas évek világát idézi meg, a szemük be van hunyva, de arcuk és testtartásuk mindegyiknek más – magyarázta a HAB művészeti vezetője.
    Az ingyenesen látogatható kiállításhoz tárlatvezetések is kapcsolódnak: február 1-jén a kurátor, Gulyás Gábor kalauzolja a látogatókat – hívta fel a figyelmet Vékony Délia.
    A HAB tavaly júniusban nyitotta meg kapuit az Andrássy úton az MBH Bank művészeti alapítványának támogatásával. A multifunkcionális művészeti központban a kiállítótér mellett grafikai műhely, 100 négyzetméteres alkotótér, shop, az emeleten pedig rezidencia kapott helyet, ahol – a tervek szerint – külföldi és magyar művészeket látnak vendégül. A kertben szoborpark várja az érdeklődőket.

Megosztom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .